A Financial Timestól a Guardianen, a Wall Street Journalon és az Economiston át a Die Zeitig gyakorlatilag a teljes világsajtó tárgyalja a Szíriában zajló eseményeket. Számos a kérdés, annál is több a bizonytalanság. Kik veszik át az irányítást? Léphet-e rosszabb az elmenekült Asszad helyére? Lehetséges-e békés átmenet? Mennyire Oroszország kudarca az, ami történt? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az uktán elnök viszont próbál arra törekedni, hogy valahogy elérje Ukrajna felvételét a NATO-ba.
A brit napilap szemleírója szerint a hízelkedésnek súlyos következményei lehetnek.
Mi jöhet a francia kormány megbuktatása után? Mi vár Grúziára? Miért tartják minden idők legrosszabb EU-elnökségének a magyart? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Az Economist szerint lehet, hogy Giorgia Meloni lesz Európa aduásza Donald Trumpnál. Nagy hibát követett el az Unió külpolitikai főmegbízottja, írja a Die Presse. A lap egy másik cikke szerint veszélyes hatalmi űr alakul ki Európában a francia és a német válsággal. A Daily Telegraph újságírója szerint a franciaországi válság azt mutatja meg, mekkora árat követel, ha egy kormány figyelmen kívül hagyja a választók akaratát. Hal Brands politológia professzor szerint van rá esély, hogy Trump kiegyezzen Európával. Vihart kavart az EBESZ máltai közgyűlésén, hogy részt vett azon Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Giorgia Meloni és Orbán Viktor római találkozójáról ír a The Washington Post. A lap egy másik cikke szerint Trump védelmiminiszter-jelöltje alkalmatlan a tisztségre. A FAZ szerint Franciaország egy időre kiesik a megbízható partnerek sorából. Joseph Nye harvardi tiszteletbeli professzor arról ír a Project Syndicate-ben, milyen külpolitikát folytat majd Donald Trump. A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában, írja a volt kancellár emlékiratai kapcsán a Bloomberg. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Őrültség volt Emmanuel Macron részéről júliusban idő előtt választásokat meghirdetni, írja a Financial Times. A Die Welt szerint az, hogy merre fordul a francia politika, a jobb- és baloldali populistáktól függ. Marine Le Pen hatalomra tör, írja a Bloomberg elemzője. Donald Trump ellentmondásos gazdaságpolitikai elképzeléseiről ír a Wall Street Journal. Ellenfelei helytelenül reagáltak Trump győzelmére, írja a Project Syndicate elemzője. A grúziai tömegmegmozdulásokról ír a Guardian és a Die Presse. A dél-koreai eseményeket elemzi a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Egyelőre az sem egyértelmű, hogy az amerikai testület befogadja-e a holokauszt túlélői és örököseik által a magyar állam ellen indított pert.
A The Wall Street Journal szerint az amerikai elnök korábbi kijelentéseit írta felül azzal, hogy amnesztiában részesítette Hunter Bident. A Neue Zürcher Zeitung képmutatást emleget az ügy kapcsán. Az ukrán elnök keményen odaszólt a néet kancellárnak, írja a FAZ. Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg nyugalmazott ezredese szerint Szíria Oroszország déli szárnya. Egyre inkább megkérdőjeleződik a Merkel–Obama-évek öröksége, írja a Financial Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint sötét napok jönnek, ha Trump megint kilép a nemzetközi porondra. Zuhan a rubel árfolyama és ez nem sok jót ígér az orosz háborús erőfeszítések szempontjából, írja az Economist. Az USA egyelőre csupán megfigyelő az ismét kirobbant szír polgárháborúban, jegyzi meg a Wall Street Journal. Nem tartja kielégítőnek a Hezbollahhal kötött izraeli tűzszünetet az amerikai lap egy másik szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Bezárkózó Egyesült Államokra érdemes felkészülni – ha Trump Amerikája valahol meg is jelenik, az szinte biztos, hogy nem a demokrácia megmentése érdekében fog beavatkozni.
Az újságíró szüleit a Rákosi-rendszerben lecsukták – Amerika mentette meg őket. Ő továbbra is abban az Egyesült Államokban hisz, amely akkor kimenekítette őket Magyarországról.
Nagy bajban Franciaország Le Pen és Barnier kakaskodása miatt, de Németországban sem jobb a helyzet. Mindkét ország fő baja a gazdaság gyengélkedéséből fakad. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Giorgia Meloni hídépítő Budapest és Brüsszel között, írja a FAZ. Az Economist lát esélyt arra, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Vlagyimir Putyinnal. Az ukránok úgy érzik, a Nyugat cserben hagyta őket, mondja a Die Weltben Francois Heisbourg francia biztonságpolitikai szakértő. Irányváltásra számít az USA Ukrajna-politikájában a FAZ külpolitikai szerkesztője. A Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke szerint Németországnak az a kötelezettsége, hogy Netanjahu ügyében végrehajtsa a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát.
A Die Presse szerint Európának okulnia kell a korábbi hibákból és saját kudarcaiért nem tolhatja át a felelősséget másokra. A közel-keleti tűzszünetről ír a Washington Post, a Wall Street Journal és a Guardian. Nehéz helyzetbe került a magyar és a szlovák kormány, miután az Egyesült Államok szankciók alá vonta a Gazprombankot. Trump visszatérése után Európának a zsebébe kell nyúlnia biztonsága érdekében, írja a Time magazin.
A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint az Oroszország elleni szankciók már annyit sem érnek, mint a papír, amelyre nyomtatták őket. A Trump-elnökség lehetséges gazdasági hatásait elemzi a The Guardian, a Der Standard és a Financial Times. Még Magyarország is besokallt attól, hogy Moszkva bevonta a háborúba Észak-Koreát, írja a Frankfurter Rundschau. A FAZ szerint a V4 halott, Lengyelország északon keres szövetségeseket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbánnak nem kínos együttműködni autoriter rezsimekkel: a fehéroroszoknál most épült egy, a paksihoz nagyon hasonló létesítmény, a tapasztalatokat pedig megosztja a két fél.
A Süddeutsche Zeitung, a The Times és a The Guardian is Calin Georgescu első körös vezetését tárgyalja. Az Orbán-féle „haveri kapitalizmus” egyesült államokbeli beköszöntétől tart Paul Krugman. A Der Standard szerint ha leáll a Trump elleni eljárás, az amerikai jogállam kiteszi a fehér zászlót. A The Hill szerzője szerint Trump ugyan megnyerte a választást, de most éppen afelé tart, hogy elveszítse. Egyedül Friedrich Merz, a német kereszténydemokraták vezetője mentheti meg Európát, írja a The Times. A magyar kormány hoppon maradt az EU legutóbbi nagyköveti egyeztetésén, írja a Euronews. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Anne Applebaum szerint Orbán Viktor Putyin szószólója Európában. A jobbra tolódó Amerikáról a Kabaré című darab jutott az eszébe a New York Times szerzőjének. Moszkva ellenség, az robbantotta ki a háborút, emlékezteti a németek a Die Welt újságírója. Lengyelország a PiS nyolc éve után Európa mintadiákja lett, írja a Neue Zürcher Zeitung. Tovább nyomul az FPÖ, ezt mutatja a stájerországi választás, írja a Der Standard. A Guardian szerint elfogadhatatlan, ahogyan Trump és Orbán viszonyul Netanjahuhoz. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter szerint nehéz felszámolni a tartós populista uralom következményeit. A leendő amerikai pénzügyminiszter többek közt arról nevezetes, hogy egykor segített Soros Györgynek bedönteni a brit fontot, írja a Die Welt. Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton úgy látja, hogy Gorka Sebestyén igazából szélhámos. A Die Zeit Trump gazdaság-kereskedelmi törekvéseiről, a Washington Post az ukrajnai háborúban várható lépéseiről ír. A Putyin-féle háborús fenyegetésekkel foglalkozik a Die Welt, a Daily Telegraph és a FAZ. A Guardian szerint Benjamin Netanjahu csak magának köszönheti, hogy körözés van érvényben ellene. Nemzetközi cikkválogatásunk.
